|
|||||||||||||||||||||||
|
A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA
| |||||||||||||||||||||||
|
A napenergia-hasznosító rendszer 22 db Apricus gyártmányú vákuumcsöves napkollektorból, egy 1000 és egy 3000 literes szoláris tárolóból, egy 270 literes úgynevezett drain-back (visszaeresztő) tartályból, valamint a hozzá tartozó csővezetékekből, illetve mérő- és ellenőrző berendezésekből áll. A vákuumcsöves kollektorok egyenként 2,4 m²-es abszorber és 4,35 m² teljes felülettel rendelkeznek, folyadékbefogadó-képességük 710 ml. A napkollektorok a Gyermek és Diákélelmezési Intézet födémjére déli tájolással, 50°-os szögben lettek telepítve. A szoláris tárolók, valamint a drain-back tartály a napkollektorok alatt kialakított szigetelt kazánházban kerültek elhelyezésre. Ennek és a visszaeresztős rendszernek köszönhetően fagyástól nem kell tartani, annak ellenére, hogy a kollektorkörben nincsen fagyálló folyadék: egyszerű lágy víz a hőtovábbító folyadék. Mivel nyáron a konyha csak fél terheléssel üzemel, így ekkor kevesebb használati meleg vizet vesznek igénybe, ezért az 50°-os telepítési szögnek köszönhetően a nyár derekán csökken a hőtermelés, a tavaszi és őszi hónapokban viszont növekszik. A maximális kihasználtságot a kapcsolt felhasználás teszi lehetővé. Az előállított használati meleg vizet az iskolaidőszakban délelőtt 3500 főt kiszolgáló Gyermek- és Diákélelmezési Intézet használja fel, majd délután, illetve hétvégén a szomszédos tornacsarnok profitál a jól átgondolt rendszerből.
A napkollektoros rendszert 30%-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Nemzeti Energiatakarékossági programja, szintén 30%-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium „Zöld forrás” programja támogatta, a fennmaradó 40%-ot pedig önerőből sikerült megvalósítani. A beruházás összes költsége közel 18 millió forint volt. Ez az összeg a kazánnal fűtött elöregedett tárolók cseréjét is tartalmazta. A tervezéskor végzett számítások szerint a használati meleg víz előállítására fordított összes hőenergia 75%-a – azaz 140 400 MJ/év – váltható ki napenergiával.
A napkollektorok a Gyermek- és Diákélelmezési Intézet tetőszerkezetén, jól látható helyen kerültek elhelyezésre, a szomszédos tornacsarnok az Eötvös József Általános Iskola tulajdonában áll; így a gyerekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a megújuló energiák efféle hasznosításáról. A lakosság körében a környezettudatosabb szemléletmódhoz járult hozzá a beruházás, mivel közvetlenül tapasztalhatják egy megvalósult, jól működő napkollektoros rendszer hatásait. Hivatalos átadás nem volt, azonban a helyi újságban megjelent egy cikk, valamint egy tábla hívja fel a figyelmet a beruházásra. A képviselő testületi ülések nyilvánosak, így bárki értesülhetett a megvalósítás folyamatáról. A város pozitív tapasztalatai hatására további napkollektoros beruházásokat is tervez, jelenleg sajnos az anyagi erőforrások hiányoznak. Számítások szerint évente 5000 m³-rel kevesebb földgáz kerül felhasználásra, így minden évben 1,2 kg szén-monoxiddal, 6 kg nitrogén-oxiddal és 12,5 tonna szén-dioxiddal kevesebb terheli a környezetet. A beruházás nem volt engedélyköteles, a kétfordulós közbeszerzési eljárás zökkenőmentesen lezajlott. Nehézségek talán a beépítés során jelentkeztek, mivel a falakat meg kellett bontani, de mindig a megoldás lehetőségeit tartották szem előtt, így a kivitelezés is sikeres volt.
Az önkormányzat még további 6 mezővel tervezi bővíteni ezt a rendszert, mivel a kiváló kihasználtság ezt indokolná. Sajnos a kisebb bővítésekre eddig nem találtak pályázati lehetőségeket, és önerőből jelenleg nem tudnák megvalósítani a beruházást. A pozitív tapasztalatok hatására napkollektoros rendszert szeretnének üzembe helyezni azokon a helyeken, ahol nyáron is nagy a használati meleg víz felhasználása (óvoda, bölcsőde, idősek klubja). Bartók Zoltán | |||||||||||||||||||||||
|
Követendő Példák - Sikeres és fenntartható energetikai beruházások a kelet-közép és dél-kelet európai országokban - Energia Klub 2009 |
|||||||||||||||||||||||
TECHNOLÓGIAI JELLEMZŐK
